Ortodox hitvallásunk
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek, az egylényegű és életet adó Szentháromság egyetlen három-hiposztatikus tiszteletreméltó Istenének nevében, aki a mi egyetlen imádott Istenünk.
Szent Szinódusunk ezt a Hitvallást nyújtja hitének bizonyítékául azon testvéreinknek, akik kérték. Hiszünk, hirdetünkés teljes szívünkből megvallunk mindent, amit az Egy, Szent, Egyetemes és Apostoli Egyház mindig is hitt és hisz, tanít és ténylegesen megerősít, ahogyan azt a mi Urunk Jézus Krisztus, az Ige szemtanúi és szolgái, a hét Szent és Egyetemes Zsinat, valamint áldott Atyaáink Istentől megvilágosodott gyülekezete kinyilvánította és átadta nekünk. Mindezt felbecsülhetetlen értékű kincsként őrizzük az utolsó iótáig és az utolsó címig. Bármit is elfogadtak és szankcionáltak, mi elfogadjuk és szankcionáljuk. És bármit is száműztek és anathematizáltak, azt mi anathematizáljuk, sem hozzá adva, sem ki nem vonva belőle semmit. Megtagadjuk és elítéljük az ökumenizmus újonnan megjelent, összvallásos pán-eretnekségét, amely dogmatikus közömbösséget, valamint az ortodoxok és a bűnbánatot nem ismerő eretnekek, a jámboraknak az istentelenekkel és az idegen vallásúakkal egy gyülekezetben való kötetlen egyesülését hirdeti, amelyet ők „egyháznak” neveznek. Elítéljük azt is, és elfordulunk attól, amit az ökumenizmus istentelen pán-eretneksége hajtogat, mint az igazságtól és Krisztus ortodox egyházától idegen, köztük az eretnekek és más, az ortodox egyházon kívüli hívők üdvösségének elismerését, (amely nem különbözik az anathematizált Apellos istentelen dogmáitól és Themistioshoz és Aberroishoz idegen vallásokhoz való ragaszkodástól) és az istenkáromló protestáns, úgynevezett „ágazat-elmélettől”. Elítéljük és elutasítjuk a Konstantinápolyi Patriarchátus 1928/1920. számú, teljesen eretnek enciklikáját is, amely az Ökumenikus Mozgalom cselekvési tervét alkotta, a hagyományos ortodox naptár megváltoztatását, amelyet a hitben elődeink adtak át nekünk, az enciklika első cikkének beteljesülése, azok a végtelen „párbeszédek”, amelyek az Egyházak Világtanácsában (WCC) és máshol zajlottak, és elítéljük az ökumenisták közötti különféle eretnek megállapodásokat, amelyek a konstantinápolyi, balamandi és chambesyi „párbeszédek” eredményei. stb.
Mindazok, akik részt vesznek ezekben a cselekményekben, akárcsak a velük egyházi közösségben élők, akár a régi [júliusi], akár a pápai [gregorián] naptárt követik, kívül helyezték magukat Krisztus Egy, Szent, Egyetemes és Apostoli Egyházán, amely Teremtőjének Péter apostolhoz intézett szavai szerint a jó hitvalláson alapszik, amely a fent említettek miatt elveszett, amíg vissza nem térnek a fent említettekhez, amíg vissza nem térnek az ortodox egyház 1920-as év előtti bevett rendjéhez. A görögországi ortodoxok szent harcunk vezetőinek 1950-ben és 1974-ben készült hitvallása szerint az újnaptárasok által elvégzett misztériumok (szentségek) ténylegesen a szakadár-eretnekek által történtek meg, és hiányzik belőlük a megszentelő isteni kegyelem.
Ezért fogadjuk soraikból azokat, akik az ortodoxiához visszatérnek a Hit megvallásával és a Bérmálás szentségével, a Szent Apostolok és Atyák kánonjainak az eretnekségből visszatérőkre vonatkozó parancsai szerint. Papjaikat kézrátétellel (cheirothesia) fogadjuk. Azokat, akik az eretnekek soraiból származnak, akik felhagytak a szent keresztség formájával, amely a Szent kánonok szerint három teljes alámerítést igényel, kanonikusan úgy kereszteljük meg, mint akik soha nem voltak megkeresztelve.
Istenhordozó atyáink minden anathémája, amelyet minden évben az ortodoxia vasárnapján (a nagyböjt első vasárnapján) felolvasunk Igaz Egyházunkban, valamint mindaz, ami összefügg a Szent Ökumenikus zsinatokon azonnal szembeszáll mindezekkel az újítókkal, ökumenistákkal stb. A mi Szent Szinódusunk 1988-ban elítélte és Isten haragja alá helyezte a szabadkőművesség és a kilianizmus új vallási utódait (az úgynevezett „Jehova Tanúit”) minden istentelen írással együtt amely káromolja és gyalázza a mi Urunkat és Istenünket és Megváltónkat, Jézus Krisztust. Elítélünk minden vallásos utódot is, Melyekből ma olyan sok van, beleértve az úgynevezett „szergianizmust”, amely Nagy-Oroszországban fejlődött ki, amely Krisztus Egyházát az istentelen kommunizmusnak akarta alárendelni, és a nyugati minták szerint új cézáro-papizmust hozott létre. Áhítattal kérjük mindazok szent imáit, akik Krisztusban szeretett, tisztán ortodox testvérek, akik a szent vértanúk kiállásával megcáfolták az Isten engedelméből megjelent erőszakos antikrisztusi kommunistákat.
Végezetül, Szent Szinódusunk folyamatosan igyekszik szerepet játszani mindazon valódi és tisztán ortodox keresztény testvérek egységének elérésében szerte a világon, akik az ökumenizmussal szembeszálltak az ortodoxia új diadala érdekében. Különösen Görögországban, ahol az ortodoxok szent harca történetesen nagyon megosztott. Ez az egység az első törekvésünk, még azokkal a hierarchákkal is, akikkel megszakítottuk a közösséget a sok kánonellenes vétkeik és a Szent Szinódus teljes elfojtása végett. Nemrég az elátkozott ökumenizmus elleni hivatalos enciklikában adtunk pontosabb leírást ortodox hitvallásunkról. Így hiszünk; így prédikálunk; így valljuk meg teljes szívünkből, lelkünkből és elménkből, és ezzel a szeplőtelen hitünkkel fogjuk, Isten kegyelméből, befejezni ennek a mulandó életnek ezt a rövid idejét, és megálluni a Bíró félelmetes ítélőszéke előtt, és méltóvá lenni – a Szentháromságban tisztelt Egy Isten kegyelméből – a bűnök bocsánatára és az üdvösségre. Övé legyen a hatalom és a dicsőség. mindörökkön-örökké. Ámin.
2002. szeptember
A SZENT ZSINÓDUS
Elnök:
+ KALLINIKOS Fthiotidosz és Thavmakou metropolitája,
+ EFTHYMIOSZ Thessalonika metropolitája
+ ATHANASZIOSZ Arkanon és Neas lonas metropolita
+ CHRISTOPHOROS Mesogaia és a szigetek metropolitája
+ PHILARETOS franciaország metropolita
+ NIPHON pireusi metropolita
+ ARETHAS krétai metropolita
+ MAKARIOS petra püspöke
+ AMBROSIOS filippi püspöke
+ GHERVASIOS szárdiki püspöke
+ VISARION tarsui püspöke
+ Archimandrita Dionysios Kalargiros, Protosyngelos